Jeff the killer (vol 2)
"Jeff, mindketten tudjuk, mi történt. Azt hiszem, hogy ez a parti fényt vet az elmúlt napokra. Most öltözz."' Jeff anyja kimegy a szobából, és le a földszintre, hogy rendbe szedje magát. Jeff harcolt magával, hogy felkeljen. Véletlenszerűen kiválasztott egy felsőt, és mellé egy farmert, és lement a lépcsőn. Látta az anyját, és az apját teljesen felöltözve; az anyukája egy szép öltözetben, az apukája öltönyben. Azon gondolkozott, hogy miért vettek fel divatos ruhát egy gyerek partira?
"Fiam, ez minden, amiben jössz?"-mondja Jeff anyja.
"Jobb, mintha túl sok lenne."-mondja. Az anyja elnyomta az érzést, ami ordított róla, és mosolygott.
"Most Jeff, lehet, hogy túlzottan kiöltöztünk, de hogy tudnánk másképp jó benyomást kelteni."-mondja az apja. Jeff morgott, és visszament a szobájába.
"Nincs semmi divatos ruhám!"-kiabált le a földszintre.
"Csak nézz valamit."-szólítja fel az anyja. Körbe nézett a szekrényében. Talált egy pár fekete ünneplő nadrágot, amit különleges alkalmakkor viselt, és egy trikót. Nem talált egy olyan pólót sem, ami megfelelt az elképzeléseinek. Körülnézett, és talált egy csíkos és egy mintás inget, de egyik sem ment a nadrághoz. Végül talált egy kapucnist, és felvette azt.
"Ez az öltözeted?"-kérdezik. Az anyukája az órájára nézett. "Oh, nincs időnk lecserélni. Csak menjünk." Mondta, miközben terelte kifelé Jeffet, és az apját az ajtón. Átmentek az utcán, Barbara és Billy házába. Kopogtak az ajtón, és megjent Barbara, megnézte Jeff szüleit, hogy mennyire kiöltöztek. Ahogy mentek be, Jeff látta, hogy mindenhol felnőttek vannak, és nincs gyerek.
"A gyerekek kint vannak az udvaron. Jeff, mi lenne, ha kimennél, és megismerkednél velük?"-mondja Barbara.
Jeff kiment az udvarra, ami tele volt gyerekkel. Fúrcsa cowboy jelmezekben rohangáltak, és mindenki lötte a másikat műanyag fegyverekkel. Hirtelen odament hozzá egy gyerek, és odanyújtott neki egy játék pisztolyt, és egy kalapot.
"Héj. Játszol?"-mondta.
"Ah, nem kölyök. Túl öreg vagyok ehhez." A gyerek kiskutya szemekkel nézett rá.
"Kéred?"-mondja a gyerek. "Rendben,"-mondja Jeff. Felvette a kalapot, és úgy tett, mintha lőné a gyereket. Az volt az első gondolata, hogy ez totál nevetséges, de kezdte magát tényleg jól érezni. Már régen nem érezte magát ilyen nagyszerűen, de ez az első alkalom, hogy nem Liun jár az esze. Tehát játszott a gyerekekkel, egészen addig, míg egy zajt nem hallott. Egy furcsa, gördülési zaj.
Aztán megütötte. Randy, Troy és Keith átugrottak a kerítés felett a gördeszkájukkal. Jeff elejtette a hamis fegyvert, és letépte a kalapot. Randy égő gyűlölettel nézett Jeffre.
"Heló, Jeff, ugye?"-mondja. "Mi még nem végeztünk az ügyünkkel." Jeff látja a sebes orrát.
"Gondolom, kvittek vagyunk. Én kivertem, a szart belőled, te meg a JDC-be küldted a bátyámat."
Randy dühös szemekkel néz. "Oh nem, még nincs vége, én fogok nyerni. Lehet, hogy egy nap széttrúgtad a seggünket, de nem ma." Ahogy mondja, Randy nekirohant Jeffnek. Mindketten a földre estek. Randy bevert egyet Jeff orrába, és Jeff megragadta őt a fülénél és a fejénél fogva. Jeff lelökte magáról Randyt, és mindketten felálltak. A gyerekek ordítottak, és a szülők futottak kifelé a házból. Troy és Keith mindketten fegyvert rántottak a zsebükből.
"Senki ne szakítsa meg, vagy belek fonak repkedni!"-mondják. Randy előránt egy kést, Jeffre szegezi, és beleszúrt a vállába.
Jeff ordított egyet és térdre rogyott. Randy elkezdte rúgni az arcát. Miután hármat belerúgott elkapta Randy lábát, és kicsavarta, ezáltal Randy földre esett. Jeff fölállt, és elindult a hátsó ajtó felé. Troy elkapta.
"Segítség kell?" Felhajtja hátul Jeff gallérját, és eldobja őt a terasz ajtóhoz. Ahogy Jeff próbál felállni, mindig visszarúgja a földre. Randy ismételten elkezdi rugdosni Jeffet, egészen míg vért nem köhögött fel.
"Gyerünk Jeff, küzdj velem!" Felszedi Jeffet, és behajítja a konyhába. Randy lát egy üveg vodkát a pulton, és összetöri Jeff fején.
"Küzdj!" Visszadobja Jeffet a nappaliba.
"Gyerünk Jeff, nézz engem!" Jeff felnéz, az arca tele van vérrel. "Én voltam az, aki a bátyádat a JDC-be küldte! És te most itt ülsz, és hagyod hogy ott rohadjon egész évben. Szégyenkezned kellene!" Jeff kezd felkelni.
"Oh végre! Felkelsz, és harcolsz." Jeff most talpra áll, vérrel és vodkával az arcán. Megint érzi azt a furcsa érzést, amit nem érzett egy ideje. "Vége. Fent van!"-mondja Randy, miközben nekimegy Jeffnek. Ez van, amikor ez történik. Valami belső Jaff kipattan. A lelke elpusztul, minden ép esze elmegy, minden amit tesz, hogy gyilkol. Megragadja Randyt, és lehajta a földre. Rááll, és ütéseket már egyenesen a szívébe. Az ütéstől Randy szíve megáll. Ezért Randy elkezdi kapkodni a levegőt. Jeff lecsap rá. Ütés, ütés után, vér ömlik Randy testéből, míg nem vesz egy utolsó lélegzetet, és meghal.
Mindenki Jeffet nézte. A szülei, a síró gyerekek, még Troy és Keith is. Annak ellenére, hogy alig tudták nézni, Jeffre céloztak a fegyverrel. Jeff látja a fegyvert és felfut a lépcsőre. Ahogy fut, Troy és keith tüzet nyitnak rá, minden golyó mellé megy. Jeff felfut a lépcsőn. Hallja, hogy Troy és Keith ott jön mögötte. Ahogy az utolsó fordulóban sem találják el, Jeff elhajol a fürdőszobába.
Megragadja a törülközőtartót, és kitépi a falból. Troy és Keith utánafutnak, és készítik a késeket. Troy Jeff felé lendíti a kését, aki elhátrál, és beleüt a törülközőtartóval Troy arcába. Troy összeesik, és most minden Keithre marad. Ő sokkal mozgékonyabb, mint Troy, és elhajol, amikor Jeff felé lendíti a törülközőtartót. Elejti a kést, és megragadja Jeffet a nyakánál fogva. És beleveri a falba. A polc tetejéről ráesett a fehérítő. Megégette őket, és mindketten elkezdtek sikoltozni. Jeff megtörölte a szemét, ahogyan csak tudta. Felhvette a törülközőtartót, és megsuhintotta egyenesen Keith feje felé. Ahogy ott fekszik, és elvérzik, Jeff baljósan mosolyog.
"Mi olyan vicces?"-kérdezi Jeff. Keith előhúz egy öngyújtót, és meggyújtsa. "Az a vicces," mondja-"hogy ami beborít az fehérítő és alkohol." Jeff szeme kiszélesedett, amikor Keith neki dobta az öngyújtót. Ahogy hozzá ér, lángra gyullad az alkohol a vodkában. Míg az alkohol égett rajta, a fehérítő fehérítette a bőrét. Jeff száját egy szörnyű sikítás hagyta el, amikor meggyulladt.
Megpróbálta magáról lerázni a tüzet, de sétáló pokollá változott. Kiszaladt az előszobába, és leesett a lépcsőn. Mindenki elkezdett sikoltozni, ahogy látták Jeffet, ledőlt a földre, és majdnem meghalt. Az utolsó, amit Jeff látott, az az anyja, és egy másik szülő, aki megpróbálta eloltani a lángot. Ekkor elájult.
Mikor Jeff felkelt, körbe volt tekerve az arca. Nem látott semmit, de úgy érezte, hogy gipsz van a vállán, és az egész testén. Megpróbált felállni, de rájött, hogy volt valami cső a karján, és amikor megpróbált felállni, leesett, és egy nővér rohant be.
"Nem hiszem, hogy már kikelhetsz az ágyból."-mondja, miközben visszateszi az ágyra, és visszateszi a csövet. Jeff ült, nem látott, nem tudta, hogy mi van a környezetében. Végül, egy órával később hallotta az anyukáját.
"Édesem, jól vagy?"-kérdezi. Jeff nem tudott válaszolni, mivel az arca be volt borítva, és nem tudott beszélni. "Oh, édesem, van egy jó hírem. Miután a tanúk azt mondták a rendőrségnek, hogy Randy megint megpróbált megtámadni, úgy döntöttek, hogy hagyják Liut elmenni." Ettől Jeff majdnem felugrott, de félúton eszébe jutott, hogy a cső kijön a karjából. "Liu holnap jön ki, és akkor megint együtt lehettek."
Jeff anyukája megöleli Jeffet, és búcsút mond neki. A következő hetekben Jeff meglátopgatt a családját. Aztán eljött az a nap is, amikor a kötéseket el kell távolítani. Az egész család ott nézte, hogy hogyan fog kinézni. Ahogy az orvos lebontotta a kötést Jeff arcáról mindenki szépen ült. Vártak, amíg az utolsó kötést is eltávolították az arcáról.
"Reméljük a legjobbat,"-mondja a doktor. Gyorsan lehúzta a ruhát; hagyta, hogy a többiek szemügyre vegyék.
Jeff anyja sikított attol a látványtól, amilyen az arca volt. Liu és Jeff apja megdöbbenten bámulta az arcát.
"Mi? Mi történt az arcommal?"-mondja Jeff. Kirohant az ágyból, és szaladt a fűrdő szobába.
Megnézte a tükörben, és látta szorongás okát. Az arca. Ez... szörnyű. Az ajka mély vörösre égett. Az arca tiszta fehérre égett, és a haja barnáról feketére pörkölődött. Lassan az arcához emelte a kezét. Most egyfajta bőrt érez. Visszanézett a családjára, majd vissz a tükörbe.
"Jeff,"-mondja Liu,- "Nem olyan rossz..."
"Nem olyan rossz?"-mondja Jeff,- "Ez tökéletes!" A családja egyaránt meglepődött. Jeff nevetni kezdett, szülei akaratlanul is észrevették, hogy a bal szeme, és a keze is rángatózott.
"Öh... Jeff, jól vagy?"
"Jól? Soha nem voltam még jobban! Ha ha ha ha ha haaaaa, nézz engem. Ez az arc tökéletesen illik hozzám!" Nem tudta abbahagyni a nevetést. Végig simította az arcát ez az érzés. Megnézte a tükörben. Mi okozta ezt? Nos, talán emlékeznek, hogy amikor jeff harcolt Randyvel valami az agyában el vette a józan eszét. Most megmaradt, mint egy őrült gyilkológép, de ezt a szülei nem tudták.
"Doktor,"-mondja Jeff anyja, "Az én fiam... tudja, jól van. A fejében?"
"Ó igen, ez a viselkedés jellemző azokra a betegekre, akik nagyon nagy mennyiségű fájdalom csillapítót kapnak. Ha a viselkedése nem változik néhány héten belül, hozza vissza ide, és mi elvégzünk rajta egy pszichológiai tesztet."
"Oh, köszönöm doktor." Jeff anyja odament Jeffhez. "Jeff, édesem. Ideje menni."
Jeff tekintete elszakad tükörtől, de az arcán még mindig ott van az az őrült mosoly. "Kay mommy, ha ha haaaaaaaaaaaa!"-az anyja megragadta a vállát, és elvették a ruháit.
"Ez az, ami bejött,"-mondja a hölgy a pultnál. Jeff anyukája lenézett, és látta a fekete nadrágot és a fehér kapucnist, amit a fia viselt. Most tiszta volt a vértől, és össze volt varrva. Jeff anyukája bevezette őt a szobába, és ráadta a ruhákat. Aztán elment, nem tudván, hogy ez volt az utolsó nap az életéből.
Aznap este Jeff anyja egy hangra, ami a fürdőszobából jött. Úgy hangzott, mintha valaki sírna. Lassan odament, hogy megnézze, mi volt az. Amikor benézett a fürdőbe, borzalmas látvány fogadta.
Jeff vett egy kést, és mosolyt faragott vele az arcára.
"Jeff, te meg mit csinálsz?"-kérdezi az anyja.
Jeff ránézett az anyjára. "Anya, nem tudtam mosolyogni. Ez egy idő után fájt. Így örökké mosolyogni fogok. Jeff anyja észrevette a szemét, feketébe gyűrűzött.
"Jeff a szemed!" Látszólag soha nem csukta le a zsemét.
"Nem láttam az arcomat. Elfáradtam, és a szemem kezdett lecsukódni. Kiégettem a szemhéjamat, és így örökké láthatom magamat, az új arcomat." Jeff anyja hátrálni kezdett, látta, hogy a fia megőrült.
"Mi a baj anyu? Nem vagyok szép?"
"De fiam,"-mondja,-"de az vagy. Gy-gyere velem az apához, hogy így lássa az arcodat." Berohant a szobába, és felrázta Jeff apját, aki éppen aludt. "Édesem, kapd föl a fegyvert..." Megállt, amikor látta Jeffet az ajtóban, kezében egy késsel.
"Anyu, hazudtál." Ez az utolsó dolog, amit hallottak, amint Jeff nekik rohant a késsel, és kibelezte őket.
A testvére, Liu felébredt, megriadt valami zajtól. Nem hallott mást, így becsukta a szemét, és megpróbált visszaaludni. Amikor már az álom határán volt, hirtelen úgy érezte, intha figyelnék. Felnézett, de előtte Jeff befogta a száját. Lassan emelte a kést, készült, hogy belevágja Liuba. Liu próbált elmenekülni Jeff szorításából, verte itt-ott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése