Szóval.. ömm.. Tegnap nézegettem japán nyelv oktató videókat -mivel tanulok japánul-, és találtam benne ilyen hang utánzó kanji-kat, na de nem is kimondottan erről akarok beszélni, hanem arról, hogy volt köztük egy, ami nagyon megtetszett a "doki-doki", ami a szívdobogásnak a hangja. Gondolom én, hogy náluk -japánoknál- ez annyit tesz, mint nálunk a "bumm-bumm". ^^ De egyszerűen hihetetlenen, hogy mennyire megtetszett nekem ez a szó, már alig várom, hogy megtanuljam leírni. *-*
Tudjátok, hogy mostanság min szoktam gondolkozni? A régi animéket.. Azokon, amin felnőttem, és amin sok-sok velem, egyidős, vagy nálam pár évvel idősebb ember is felnőtt. Pokemon, Shaman king, InuYasha, Yu Yu Hakusho, és még sok más ilyen anime.. Ezek voltak az igazán jó mesék, és animék. Azért soroltam külön a "mesékhez" és az "animékhez" is, mert a mostani mesékhez -Dóra, a felfedező; Go Diego; stb- képest kiemelkedően jók voltak, és a mostani animek szintjét is elérték, -vagy néhány nagyon gagyinak- meg is haladták. Ezeket az animéket akarom vissza a mostani mesék helyett. Akár feliratosan, akár szinkronosan. Szerintem a régiek még mindig jobbak, mint a mostani "melyik a sárga út?" mesék, amivel elhülyítik a gyerekeket... c:
Na szerintem ennyi lett volna ez a mai unaloműző blogolásom. OwO Remélem nem untad magad szanaszét, miközben olvastad. ^3^

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése