2014. január 27., hétfő

Hétfő este.

Szép estét emberek. :)
Ismét jelentkezem, hogy lássátok, még élek! :D
Mesélnék egy kicsit, hogy mik is történtek velem az utóbbi időben.

Talán szerintem megyek visszafele az időben, vagy valami hasonló. Most, kb. 1 órája fejeztem be a legújabb rajzomat, ami egy Kimiko nevű gyönyörű cosplayer-t ábrázol, persze a rajzom az kevésbé lett szép, de az mellékes. Egyébként később majd beillesztem ebbe a bejegyzésbe a rajzot. Ez a rajz egy nagyon különleges rajz lett, mert talán az eddigi legjobban sikerült -nem vagyok valami nagy művész :'D-, és színes rajz. Azért emeltem ki, hogy színes, mert én alapon nagyon ritkán rajzolok úgy, hogy azt ki is színezem, általában mindig vagy hagyom úgy, ahogy van, vagy maximum megcsinálom fekete-fehérre. Akkor a rajz:



Mellesleg arra a döntésre jutottam, hogy talán még máskor is fogom rajzolni eme csodálatos személyt. Olyan egyszerű volt húzni a vonalakat, hogy szinte megrajzolta magát. *-* Remélem legközelebb is kapok rá engedélyt, hogy őt rajzoljam. ˇ3ˇ

Aztán.. ömm..  Ma tanultam, nemrég fejeztem be a tanulás, ugyanis arra a következtetésre jutottam, hogy amíg lehet, minél többet kell, hogy tanuljak, és ez rátok, olvasóimra is igaz. Addig tanuljatok, amíg még van rá lehetőség, mert ha már nem lesz, akkor hiába akartok majd tanulni. És bár gyerek/kamasz fejjel borzasztó dolognak tűnhet a tanulás, az iskola, de valójában nem az, sőt nagyon is hasznos, sok mindenre megtanít, amit még most nem fogsz észrevenni, de majd a jövőben biztosan profitálni fog az, amit az iskolában megtanulsz, ha meg mégsem, akkor legalább elmondhatod, hogy te ezt is tudod, és ki tűnhetsz a tömegből. Tehát tanuljatok, amíg lehet, és fejlesszétek magatokat.

Amit még ebben a bejegyzésben szeretnék megemlíteni, az a blogom külseje/kinézete. Azoknak, akik már régebben is jártak itt, azoknak feltűnhet, hogy változtattam rajta egyet,s mást. Tettem be zene lejátszót is, amibe a személyes kedvenc zenéimet válogattam össze, remélem tetszik (ha nem, akkor ott van rajta a "stop" gomb :]). Mi a véleményetek erről, amilyen most? A régi volt a jobb, vagy ez a mostani? Várom a kommenteket!

Jó éjszakát mindenkinek, és szép álmokat. ^_*

2014. január 20., hétfő

Félévi

Sziasztok!
Most ha tetszik, ha nem, én közzé fogom tenni, hogy mennyire jól, vagy kevésbé jól sikerült -kinek,milyen- a félévi bizonyítványom. Előre leszögezném, hogy nem szeretek, nem szoktam (!) tanulni. :)
Akkor jöjjenek a jegyeim:

Magatartás: 4
Szorgalom: 4
Magyar nyelv: 4
Irodalom: 4
Történelem: 4
Német nyelv: 5
Matematika: 5*D -így írták az ellenőrzőbe, ez azt jelenti, hogy kitűnő/dicséretes 5-
Informatika: 5
Fizika: 4
Biológia: 5
Kémia: 4
Földrajz: 4
Ének-zene: 5
Rajz: 5
Technika: 5
Testnevelés és sport: 5

Ennyi lenne, tudom nem a legtökéletesebb, de év végére igyekszem javítani mindenen. :)
Az osztály főnökömtől most is meg kaptam, mint eddig minden évben, félévben, hogy "Ha még egy kicsit is tanulnál, akkor kitűnő is lehetnél.", és mivel már ilyen sokszor elmondta, elgondolkoztam rajta, hogy lehet, hogy igaza van, és ezért most nagyon komolyan elhatároztam magamat, hogy ha kitűnőt nem is, de a jelest azt meg szerzem év végén. :)
Na de ezt a bejegyzést nem is akarom tovább bővíteni szavaimmal, így hát búcsúzok, további szép napot. ^^

2014. január 19., vasárnap

Érdekfeszítő mindennapok...

Na, és, akkor, hát itt vagyok. Ismét egy nagyon érdekes bejegyzést fogok nektek ide varázsolni. Hogy miről is fog szólni?! Az bizony nagyon érdekes... a szürke hétköznapjaimról, és hétvégéimről. ×_×"



Őszintén szólva nem, csak hogy szürkék a hétköznapjaim, de lassan már egyenesen feketék lesznek. Suli, olvasok, gépezek, olvasok, animézek, és alszok, aztán pedig ugyan ez elölről. A hétvégéket pedig hasonlóan kell elképzelni, csak kevesebb iskolával. o.o Tehát unalom a köbön.

Viszont azért történtek "dolgok" is. Tegnap megírtam az írásbeli felvételit, amire majd később kitérek. Valójában már tegnap akartam írni egy blogbejegyzést, de valahogyan semmi hangulatom nem volt hozzá, és igazából energiám se. Tegnap kora reggel, 8 órakor kellett kelnem, -az átlag 11-12 helyett.- hogy 10-kor már a teremben csücsülhessek a feladatok fölött. Fel keltem, reggeliztem olvastam pár oldalt, odaértem, megírtam, de így tök nyugodtan, mintha csak egy sima, lényegtelen teszt féleséget írtam volna, és ebben az a pláne, hogy csak hazafelé vettem magamat észre, hogy amit akkor írtam, az fogja eldönteni, hogy mehetek-e abba a suliba, ahova akarok. Bár szerencsére jól sikerült mind a kettő -matek, és magyar-, legalábbis remélem.

A mai napon pedig sajnos sikerült befejeznem az Armand, a vámpírt, ismét. Megint csak sajnálkozni tudok, hogy miért csak röpke 350 oldalba foglalta össze Anne Rice ezt a gyönyörű történetet. Remélhetőleg még a jövő hét folyamán sikerül megrendelnem a következő könyvet, amit szintén remélek, hogy legalább ilyen jó lesz. Bár még nem tudom, hogy melyik könyvet szeretném legközelebb olvasni.

Köszönöm szépen, hogy ismét elolvastátok ezt a pár sort. Jó éjt.

2014. január 14., kedd

Zenék.~

Sziasztok, ismét elérkeztünk oda, hogy újabb bejegyzést írok. Ebben a bejegyzésben az általam kedvelt zenékről, és zenei műfajokról lesz szó.



Kezdeném nagy kedvencemmel, a Visual-kei -vel, a Jrock [japán rock] egyik alfajával. Ez az a műfaj, amiben szinte(!) nem lehet olyan bandát mondani, akiktől ne szeretnék legalább egy számot. kedvenc előadókat nem fogok írni, mert az összeset hallgatom, és ha valamelyik együttestől több számot hallgatok, az csakis a régi rajongás miatt van, tehát nincs sorrend. Viszont jelenleg a kedvenc zeném a Seremedy - No Escape. Igazából ezt a zenét nem a zenei része miatt szeretem ennyire, hanem maga a szövege fogott meg benne. Már a címe is sejteti, hogy ez valami komoly, szomorú hangulatú zene. És bár van japán verziója is, én mégis inkább az angolt szeretem, de persze ennél a számnál mindegy. c:


Kpop, azaz koreai pop zene. Itt igazából már sokkal kevesebb olyan előadó van, amit szeretek, de azért ebből a műfajból is bekerült egy szám a kedvenceim közé, és ez nem más, mint a TVXQ - Something. Ez a zeneszám azért került be a kedvenceim közé, mert annyira elegáns, és kifinomult a szövege, a hangzása, és még a klipp is, hogy az már egyszerűen zene füleimnek. xP De be teszem ide a videót, és győződjetek meg róla a saját szemetekkel.


Igazából még rengeteg zenét, és műfajt tudnék felsorolni, de nem teszem, mivel a későbbiekben szeretnék csinálni egy "top10music" listát.
Valamint itt a végén szeretném megköszönni az ihletet ehhez a poszthoz, Mizukii-chan.

2014. január 10., péntek

Armand, a vámpír

Nos, akkor ahogyan ígértem tegnap, ma is itt vagyok, és blogolok, bár őszintén szólva nem tudom minek, ha jó, ha napi 1 ember ide téved, de mindegy, nem is írok a tárgytól eltérő dolgokat.

Tehát ebben a bejegyzésben egy könyvről lesz szó, amit már többször olvastam, és jelenleg is olvasom -amíg meg nem jön a következő-, ez a könyv nem más, mint az Armand, a vámpír.



Először írok róla egy rövid kis leírást, hogy tudjátok is, hogy miről van szó, utána pedig a saját kis dolgaimat fogom írni, amik eszembe jutnak a könyvel kapcsolatban.~
Maga a könyv egy könyvsorozat [Vámpír krónikák] egyik része, egy fiúról szól, aki éppen a felnőtté válás küszöbén áll. Még mielőtt valaki azt hinné, hogy, ha már a címében is benne van a "vámpír" szó, akkor ez biztosan tiszta vér, meg ilyesmi, de NEM, sőt, igazából nagyjából csak mire elérünk a könyv feléhez, akkorra válik vámpírrá főszereplőnk. Sokkal inkább szép, romantikus. Gyönyörűek a leírások, és olvasás közben -lehet, hogy csak nekem van így- nagyon könnyen meg elevenedik a kép, vagy az adott helyszín a szemünk előtt. Rengeteg tanulság van benne, mint minden történetben. A történet nagy része Velencében játszódik, de persze azért közbe jönnek egyéb helyszínek is. Még itt a végén meg említeném, hogy ez a könyv igazából két fiú, illetve egy férfi, és egy fiú közti szerelemről szól. Azért hagytam a végére, mert ha ezzel kezdtem volna, akkor lehet, hogy sokan már ott abba hagyták volna az olvasást, és akkor én hiába írom ezt le nektek, így meg legalább idáig elolvasta a többség.

Most akkor jöjjön a saját véleményem.~
Mivel én nagyon szeretem a yaoi-t, így számomra ez a könyv még élvezetesebb, főleg mikor egy-egy jelenetet részletesen írnak le... De persze itt nem csak ezen van a hangsúly. Jelenleg pont egy olyan résznél tartok, ami nagyon izgalmas -mivel tudom, hogy mi fog történni-, és már alig várom, hogy tovább olvashassam, hogy még egyszer "meglepődhessek". Hogy mi is történik ebben a részben?! Szeretett főszereplőnket és mesterét megtámadják, Armand-ot [a főszereplőt] elhurcolják, a mesterét pedig súlyosan megsebesítik, de nem is mondok többet, vegyétek meg a könyvet, és olvassátok el. =)
Tényleg azt terveztem, hogy sokkal többet fogok erről írni, de szerintem mindent leírtam, ami hirtelen eszembe jutott.
Köszönöm, hogy ezt a bejegyzést is elolvastad.
Jó szórakozást a könyvhöz, ha esetleg elolvasod, és további jó estét!

2014. január 9., csütörtök

Alap kis valami..

Hát "szijjasztok"!

Először is bocsánatot kérek minden kedves -rendszeres- olvasótól, amiért nem volt már régóta új bejegyzés, de hát az időm nem engedte, meg ilyesmik. Tanultam töri órára kb. egész héten, ugyanis amit holnap kapok majd jegy, az fogja eldönteni a félévi jegyemet, tehát nagyon parázok. owo Na meg még nem csak törire kellett tanulnom. A másik dolog, ami miatt nem voltam, hogy ask-on megismertem egy csodálatos -személyiségű- lányt, kb egész nap az ő ask-ját bújtam stb, na meg az utóbbi időben el is kezdtem vele e-mail -ezni, és ennek én nagyon örülök. ˇ3ˇ Igen, e-mail... még létezik ilyen, olyan sajnálatos, hogy sokan elfelejtik ezeket a dolgokat, és csak a regisztrációra használják más közösségi oldalaknál, mint pl a facebook, és ha már a facebook-ot szóba hoztam, el mondom, hogy felfüggesztettem a face-m, tehát ott senki ne keressen egy darabig, csak hétfőn este, és csütörtökön -ma nem- este leszek 1-1 órát.
Szerintem akkor leírtam, hogy mivel töltöttem az elmúlt napjaimat, akkor következzen egy újabb favourite ask -kedvenc kérdés- : Hogy vagy?
Köszönöm szépen, nagyon jól, boldogságomnak részben az a bizonyos lány az oka ask-ról, [úgyhogy ha ezt olvasod Lejla, akkor büszke lehetsz magadra, és bocsi, hogy neveden szólítottalak, ha kell szerkesztem.] mostanság egyre jobban látom a világ azon oldalát, ami nem csak napfény, és kacagás... de ezt itt abbahagynám, akit érdekel, hogy hogyan vagyok, az úgy is érdeklődik. c:



Aztán... mostanság megint előjött nálam a versek iránti rajongás, és annyit olvastam "mostanság", hogy lett is egy kedvencem, amit nem sokára be is másolok ide, és remélem, hogy nektek is meg fog tetszeni, és, hogy megértitek a mondanivalóját. Viszont ami számomra nagyon meglepő volt, hogy ezt a verset egy magyar költő írtam -még hozzá a kedvencem-, és ha valaki először olvassa, nem is gondolná. :) Na és akkor jöjjön a vers: 

Ady Endre - A halál rokona

Én a halál rokona vagyok,
Szeretem a tűnő szerelmet,
Szeretem megcsókolni azt,
Aki elmegy.

Szeretem a beteg rózsákat,
Hervadva ha vágynak, a nőket,
A sugaras, a bánatos
Ősz-időket.

Szeretem a szomorú órák
Kisértetes, intő hivását,
A nagy Halál, a szent Halál
Játszi mását.

Szeretem az elutazókat,
Sírókat és fölébredőket,
S dér-esős, hideg hajnalon
A mezőket.

Szeretem a fáradt lemondást,
Könnyetlen sírást és a békét,
Bölcsek, poéták, betegek
Menedékét.

Szeretem azt, aki csalódott,
Aki rokkant, aki megállott,
Aki nem hisz, aki borus:
A világot.

Én a Halál rokona vagyok,
Szeretem a tűnő szerelmet,
Szeretem megcsókolni azt,
Aki elmegy.

Nyugodtan írhat bárki véleményt erről a versről, vagy akár hozzászólásban leírhatja a saját kedvencét, amiről majd mondok én is véleményt. Na szerintem ennyi lett volna a mai poszt, lehet, hogy még a mai nap folyamán, vagy holnap teszek fel valami féle kis kritikát, bár még nem tudom, hogy miről, de majd kitalálom, meg hát addig még történhetnek velem dolgok, amiről szívesen megosztanám veletek a véleményemet, de ha nyomon követitek a blogomat, akkor majd úgyis meglátjátok. 

További szép estét. ^^

2014. január 4., szombat

Japán horror filmek~ és egyről részletesen.

Sziasztok! Ebben a bejegyzésben, mint ahogy a címben is írtam, a horror filmekről lesz szó. Tegnap néztem az RTL-en az "Átok 2" című filmet, és akkor jutott eszembe, hogy le kéne ide írnom a véleményemet.
Egyébként nagyon meglepett, hogy az RTL-en tudnak jó filmet is adni.

Szóval az járt a fejemben, hogy általánosságban a japán horror filmek sokkal jobbak/ijesztőbbek, mint az amerikaiak, vagy egyéb országok filmjei. Ők valahogyan jobban meg tudják benne ragadni a lényeget, amitől az emberek megijednek. Plusz azt vettem észre, hogy a japán horrorokban a "gonosz", a démon /szellem /kísértet bőre mindig kék színű. Erre egyébként még nem tudtam rájönni, hogy miért, de majd utána nézek.

Akkor egy kicsit a filmről is áradozok... Furcsa, mert általában nem szoktam félni a filmeken, vagy nem nagyon, de ez a film mégis olyan volt, hogy ha nem is féltem, de izgalmas volt, és tetszett, mert voltak benne olyan részek, amire aztán tényleg nem számítottam.~ Kedvenc részem az elején van, mikor a csajszit bezárják abba a szekrény szerű padlásfeljáróba, és meglátja a kis gyerek kísértetét, és nyávog egyet -a gyerek-. Ebben a jelenetben vegyítették a két kedvenc dolgomat, a halottakat, és a macskákat. 
De igazából nem csak ez az egy rész a jó ebben a filmben, hanem igazából az egész jó.. Az a könnyedség, amivel a szellem -sajnos elfelejtettem a nevét- gyilkol, és a kisgyereken is hogy látszik, hogy parázik. Aki egy kicsit is odafigyel a film mondanivalójára, annak nagyon fog tetszeni/tetszik a film. ˇ3ˇ Jó szórakozást, ha esetleg valaki megnézi, de persze az első résszel kell kezdeni.^^

Végül szeretném megkérni az összes olvasót, hogy aki tudja annak a csajnak a nevet [Átok 2--> aki kísérti az embereket] az kommentben legyen szíves leírni.~^3^ Köszönöm.



2014. január 2., csütörtök

Random ~

Sziasztok. Mivel most unatkozok, így ez a bejegyzés egy "random" bejegyzés lesz, tehát nem találtam ki előre, hogy miről fogsz szólni, majd ami jön, arról. ^.^ Nem muszáj elolvasni, még belekezdeni se, mert kitudja, hogy mi fog ebből kisülni. ˇ3ˇ




Szóval.. ömm.. Tegnap nézegettem japán nyelv oktató videókat -mivel tanulok japánul-, és találtam benne ilyen hang utánzó kanji-kat, na de nem is kimondottan erről akarok beszélni, hanem arról, hogy volt köztük egy, ami nagyon megtetszett a "doki-doki", ami a szívdobogásnak a hangja. Gondolom én, hogy náluk -japánoknál- ez annyit tesz, mint nálunk a "bumm-bumm". ^^ De egyszerűen hihetetlenen, hogy mennyire megtetszett nekem ez a szó, már alig várom, hogy megtanuljam leírni. *-*

Tudjátok, hogy mostanság min szoktam gondolkozni? A régi animéket.. Azokon, amin felnőttem, és amin sok-sok velem, egyidős, vagy nálam pár évvel idősebb ember is felnőtt. Pokemon, Shaman king, InuYasha, Yu Yu Hakusho, és még sok más ilyen anime.. Ezek voltak az igazán jó mesék, és animék. Azért soroltam külön a "mesékhez" és az "animékhez" is, mert a mostani mesékhez -Dóra, a felfedező; Go Diego; stb-  képest kiemelkedően jók voltak, és a mostani animek szintjét is elérték, -vagy néhány nagyon gagyinak- meg is haladták. Ezeket az animéket akarom vissza a mostani mesék helyett. Akár feliratosan, akár szinkronosan. Szerintem a régiek még mindig jobbak, mint a mostani "melyik a sárga út?" mesék, amivel elhülyítik a gyerekeket... c:

Na szerintem ennyi lett volna ez a mai unaloműző blogolásom. OwO Remélem nem untad magad szanaszét, miközben olvastad. ^3^

2014. január 1., szerda

2014 tervek, s a többi. :]

MOST lehet B.U.É.K.-olni! Eddig nem kellett volna, és holnaptól sem kell, most és ma!

Itt, a blog első idei bejegyzésében szeretnék én is sikerekben gazdag, boldog új évet kívánni minden kedves olvasómnak, és remélem, hogy még többen lesznek majd idővel.




Ebben a bejegyzésben le szeretném írni, hogy mik a terveim erre az évre, a bloggal kapcsolatban, és saját magammal kapcsolatban, ha tetszik: "újévi fogadalmaim". Akkor nem is húznám a drága időtöket, el is kezdem.
Először is azt írom, amit a blogból szeretnék kihozni: Túl nagy terveim nincsenek, azt szeretném, ha a 2014-es évben meglenne a blogon a 3000 megtekintés, ami meg is lesz, ha ilyen iramban fog haladni a "gyűjtés", és természetesen, ha továbbra is olvassátok majd a blogomat. Viszont, ha nem lesz meg a kívánt megtekintés, akkor sem fogok elszomorodni, mert nem a "sikerért" csinálom, hanem az élvezetért. :] Valamint szeretnék több közvélemény kutatást csinálni ask-on, és arról írni a blogon. Plusz ha nem tetszik nektek az oldal kinézete, akkor nyugodtan kommenteljetek, és ha több embernek nem tetszik, akkor változtatok rajta, amit őszintén szólva nem akarok, mert ez ilyen okkunos [*-*]. Tudjátok mit?! Mindenképpen kommenteljetek, ha tetszik, ha nem. Kíváncsi vagyok a véleményetekre.

Amit pedig magammal kapcsolatban akarok elérni: Első sorban meg akarom magamat teljesen ismerni, mert eddig még sajnos nem sikerült. Sokkal több barátot szerezni, olyanokat, akik olyanok, mint én, és szeretik azt, ami vagyok. A régi barátaimmal pedig még jobban összebarátkozni, ha ez lehetséges egyáltalán. :]
Ami tényleg újévi fogalomnak minősül az az, hogy ebben az évben -és innentől mindig- csak, és csakis saját magamat adni, nem egy maszk mögé bújni, ami mindenkinek szimpatikus, csakis ÉN lenni. Ez az, amit leginkább el akarok érni, és akármilyen nehéz is lesz, el fogom érni! Ha tetszik, ha nem! Ha elveszítek pár barátot, ha nem!
Ennyi lenne, amit én akarok. :]

Köszönöm, hogy elolvastad ezt a bejegyzés -vagy legörgettél az aljára-, remélem jól fog telni ez az éved. =D