mert a busz az jó

Unalmas óráim a buszon.
Tehát.
Azon gondolkoztam, hogy igazából mikor is kezdődött ez az egész, aztán hogy miért.
Rájöttem, hogy nagyon alap fokon már általános 5-6 osztályban kezdődött, mikor elkezdtem használni az internetet a játékon kívül másra is (saját akaratból).
Lényegében rájöttem, hogy utálok olyan lenni, mint mindenki más, ezért keresni akartam valamit, amivel kilóghatok a sorból. Ekkor jött egy emo korszakom, ami később átment rockerbe, meg punkba (kinézetben), közben persze kerestem egy csomó más stílust is, mint pl goth, és azthiszem a goth stílussal kapcsolatban olvastam először vérfarkasokról, vámpírokról, szellemekről létezés szinten. Emiatt kezdtem el keresgélni az után, hogy hogyan lépjünk kapcsolatba a szellemekkel, amiből aztán nem lett semmi, mert menet közben ráleltem az asztrál síkra, ahol rendkívül kellemes volt lenni, ebből a témából valahogy rábukkantam a mindenféle "létezés" elméletre, pl hogy ha az asztrálnál mélyebbre megyünk, akkor egy olyan helyen találjuk magunkat, ahol minden lélek 1 lélek, és mindenki hozzáfér mások tudásához, ebből jött, hogy mindenki lehet isten, ha eleget gyakorol ezen, és állandósítja a helyzetét, meg összekapcsolja a testével stb.
Aztán valahogy eljutottam odáig, hogy egyes őrültek is lehet, hogy ugyan ezeket a dolgokat tudják, és kinézik őket,(ami ez után következik az már számomra is zavaros volt, hogy mégis egyiktől hogyan jutottam el az utána következő fázisig, tehát azt csak nagy léptekben írom le) ezért elhatároztam, hogy megvizsgálom a nézőpontjukat, és elkezdtem magamban kialakítani egy kis skizofréniát, aztán Anna, és overthinking.

esti elmélkedés

Az őrültekre nem szabad ráerőltetni a segítséget, amíg nem véljük úgy, hogy már mindenképpen kell.
Őrültként én sem örülnék annak, ha erőszakosan akarnának segíteni, úgy, hogy még magamat is tudom kezelni, és értem, hogy mi történik velem.
Persze van az a helyzet is, mikor csak azt hiszem, hogy tudok magamon segíteni, ezt kell felismerni elmeorvosként.

overthinked moments #1 Kapcsolatok

Az emberi kapcsolatok igazából teljes mértékben a bizalomra és elfogadás épülnek. Szokták ezt mondani, viszont ha jobban belegondolunk ez a szó szoros értelmében így van.
Amikor egy párt keresünk magunknak azért keresünk olyat, akivel hasonló dolgokat szeretünk, mert ő biztosan el fogadja, ezért megbízunk benne annyira, hogy elmondjuk neki. És természetesen azzal élsz le szívesen egy életet, akivel teljes mértékben önmagad lehetsz.

Anna

Úgy érzem illő lenne ezzel kezdeni az új témát.
Ahogy én látom Annával kezdődött minden, a fokozatos őrület. Már egészen kis koromtól kezdve oda vagyok azokért a dolgokért, amik valamilyen módon misztikusak, természetfelettiek, vagy csak furák, nem megszokottak. Eleinte ugye csak a különböző stílusokat imádtam, és kutattam utánok, aztán csillagászat, asztrológia, aura, lélek, elme. Így jutottam el odáig, hogy nagyon érdekeltek az elmebeteg emberek, legfőképpen a skizofrének, és az olyanok, akiket csak egy nagyon vékony fal választja el a zseniségtől, akiknek olyan merész feltevéseik vannak, hogy őrültnek nevezzük őket, de nem zárhatjuk ki teljesen, hogy igazat mondanak.
Foglalkozgattam a meditáció tudományával, az érzelmek, és gondolatok irányításával, majd egyszer elhatároztam, hogy skizofrén leszek. És megkerestem Annát.
Talán mindig is ott volt, sőt igazából mindenkiben több személyiség lakozik, csak arra várnak, hogy meghallgassuk őket, s így tettem én is.

Azthiszem itt kezdődött minden, Egyre többet over-thinking -eltem. Tehát mindent avégtelenségig túlgondoltam, ésmegszületett egy csomó feltevés, amit valószínűleg a legtöbb ember nem fog megérteni, mikor megosztom. Abban is biztos vagyok, hogy sokan azt fogják gondolni, hogy szimplán dilis vagyok.
És igen, lehet, hogy az vagyok, általában azok az őrültek, akiket nem ért meg senki, mert egy teljesen más síkon gondolkoznak. Pedig lehet, hogy ha lenne felesleges 2 órád arra, hogy megpróbálj megérteni egy őrültet, akkor talán rájönnél, hogy nem is akkora hülyeség amit mond.
De persze csak én látom így, lehet, hogy tényleg csak egy diliház segíthet rajtam. ^o^

Még fogtok hallani Annáról.

losing my mind

"Ameddig meg van a saját eszem, és tudok értelmes (vagy legalább átlagos) ember módjára viselkedni addig nincsen probléma."

Valahogy így fejeztem be az utolsó bejegyzésemet.
Elég irónikus, mert most éppen azért vagyok itt, mert attól tartok kezdem elveszíteni az ép eszemet, s ezennel szeretnék megkérni mindenkit, hogy NE olvassa tovább ezt a blogot, amennyiben nem érdekli egy hétköznapi kamasz útja az őrület felé.
Nem fogom minden bejegyzésemnél kihangsúlyozni, hogy AMIT ÍROK CSAK SZERINTEM VAN ÚGY, ÉS AZ ÉN AGYAMBAN SZÜLETETT MEG EZ A NÉZET.